Buda 1598-as ostromára a tizenöt éves háború idején került sor. 1598 tavaszán Adolf von Schwarzenberg császári tábornok és Pálffy Miklós gróf, a Dunáninneni kerület főkapitánya gyors rajtaütéssel visszafoglalta Győrt, Tatát és több dunántúli várat a töröktől. Esély nyílt Buda visszavételére. A német birodalmi csapatok azonban csak szeptemberben érkeztek a váci gyülekezőhelyre. Buda ostromát október elején a Víziváros és a (mai) Krisztinaváros felől sikeres rohamokkal indították, lerontották a török hajóhidat Buda és Pest között, naszádosaik sikeresen elpusztították a Buda alatt álló török hadiflottát. A tüzérség több rést ütött a várfalakon, de a rossz időjárás beállta miatt az ostrom elakadt. Mátyás főherceg, az erélytelen fővezér október végén leállította az ostromot, és november 2-án elvonult seregeivel. A Buda elleni hadművelet egyetlen eredménye az Erdélyt támadó török fősereg erőinek megosztása, az ostromlott Várad tehermentesítése lett.